Jogszabályok

2.1.1. Az új Polgári Törvénykönyv tartalma

2014. március 15-től hatályos a 2013. év V. törvény, az új Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban Ptk.), amely egységes rendszerbe foglalja és átalakítja a magánjogi viszonyokra vonatkozó teljes általános szabályrendszert. Az új Ptk. a következő magánjogi kérdések kódexjellegű szabályozását tartalmazza:

  • A polgári jog alapelvei
  • Természetes személyekre vonatkozó szabályozás
  • Jogi személyek szabályozása (ideértve a gazdasági társaságok részletes szabályait)
  • Családjog
  • Dologi jog és ingatlan-nyilvántartás
  • Kötelmi jog, egyes szerződéstípusok és károkért való felelősség
  • Öröklés

 

Vissza a tetejére

2.1.2. Az új Ptk. egyes rendelkezéseinek hatályba lépése

A Ptk. általánosságban 2014. március 15-én lép hatályba, és a vonatkozó hatályba léptető törvény eltérő rendelkezése szerint az ezt követően keletkezett tényekre és jogviszonyokra, valamint az ezt követően megtett jognyilatkozatokra kell alkalmazni.

A szerződések (kötelmek) tekintetében az általános szabály, hogy a Ptk. hatálybalépésekor fennálló kötelmekkel kapcsolatos, a Ptk. hatálybalépését követően keletkezett tényekre, megtett jognyilatkozatokra a hatálybalépése előtt hatályos jogszabályok rendelkezéseit – azaz a korábbi Ptk. szabályozását – kell alkalmazni. Mindemellett a felek megállapodhatnak abban, hogy a 2014. március 15-e előtt kötött szerződésüket teljes egészében az új Ptk. hatálya alá helyezik.

A szerződésen kívül okozott károkért való felelősségre vonatkozó rendelkezéseket a hatályba lépést követően tanúsított károkozó magatartás esetén kell alkalmazni, azonban folyamatos károkozás esetén, amennyiben az a hatálybalépést megelőzően megkezdődött, a korábbi szabályok alkalmazandóak.

A Ptk. hatálybalépéséről és átmeneti rendelkezéseiről szóló törvény emellett a Ptk. egyes könyveihez kapcsolódóan további részletszabályokat tartalmaz a hatálybalépést és alkalmazást illetően. A gazdasági társaságokra vonatkozó szabályok hatályba lépéséről részletesen lásd a 2.3.1 pontot.

Vissza a tetejére

2.2.1. A szerződéses szabadság és a jognyilatkozatok alakja

A szerződéses szabadság elve alapján a felek szabadon köthetnek szerződést, szabadon választják meg a másik felet és a szerződés tartalmát szabadon állapítják meg, azaz a Ptk. szabályaitól eltérhetnek, amennyiben azt a jogszabály nem tiltja. A szerződés egyes feltételeit a szerződés egészével összhangban kell értelmezni.

A szerződéses jognyilatkozatokat a felek szóban, írásban és ráutaló magatartással is megtehetik. Jogszabály vagy a felek megállapodása szerződéses és egyéb jognyilatkozatokra meghatározott alakot rendelhet, ez esetben a jognyilatkozat ebben a formában érvényes. A felek kifejezett rendelkezése alapján a hallgatás is jognyilatkozatnak minősülhet. Olyan személy esetén, aki nem érti azt a nyelvet, amelyen az írásbeli nyilatkozatot tartalmazó okirat készült, a jognyilatkozat akkor érvényes, ha az okiratból kitűnik, hogy annak tartalmát valamelyik tanú vagy a hitelesítő személy az aláírónak elmagyarázta.

Vissza a tetejére

2.2.2. Képviselet

A Ptk. eltérő rendelkezése hiányában jognyilatkozatot képviselő útján is lehet tenni. Ügyleti képviseleti jogot meghatalmazással lehet létrehozni. Az ügyek egyedileg nem meghatározott körére vonatkozó általános meghatalmazást teljes bizonyító erejű magánokiratba vagy közokiratba kell foglalni.

Vissza a tetejére

2.2.3. Együttműködési és tájékoztatási kötelezettség

A felek kötelesek nem csak a szerződés fennállása alatt, hanem a szerződéskötési tárgyalások alatt, a szerződés megkötésénél és megszüntetése során is együttműködni és tájékoztatni egymást a szerződést érintő lényeges körülményekről. Ha a tárgyalások alapján a szerződés létrejön, ezen kötelezettségét megszegő fél köteles a másik fél ebből eredő kárát a szerződésszegésből eredő károkra vonatkozó szabályok szerint megtéríteni. Magáért a szerződés létrejöttének elmaradásáért a feleket kártérítési kötelezettség nem terheli, de ettől függetlenül az együttműködési és tájékoztatási kötelezettség megsértéséért a jogsértő fél kártérítési kötelezettséggel tartozik a szerződésen kívül okozott károkért való felelősség szabályai szerint.

Vissza a tetejére

2.2.4. A szerződés létrejötte

A szerződés a felek akaratának kölcsönös és egybehangzó kifejezésével jön létre, ahhoz a feleknek a lényeges és a bármelyikük által lényegesnek minősített kérdésekben való megállapodása szükséges. A fél által lényegesnek minősített kérdést, illetve azt, hogy abban való egyezség híján a fél nem kíván szerződést kötni, egyértelműen kifejezésre kell juttatni.

Amennyiben a felek eltérően nem állapodnak meg, a szerződés tartalmává válik a feleknek a korábbi üzleti kapcsolatukban megállapodott szokás és kialakított gyakorlat. Emellett eltérő rendelkezés hiányában az adott üzletágban hasonló jellegű szerződés kapcsán széles körben ismert és rendszeresen alkalmazott szokás is a szerződés részévé válik, kivéve, ha ez a felek között indokolatlan volna.

A szerződési szándék és a lényeges kérdésekre kiterjedő ajánlat köti az ajánlattevőt, de kötöttségének határidejét meghatározhatja. Nem vonható vissza az ajánlat, ha tartalmazza, hogy visszavonhatatlan, illetve ha az elfogadásra határidőt rögzít, akkor ezen határidő letelte előtt. Az ajánlattól eltérő tartalmú elfogadás új ajánlatnak tekintendő, kivéve, ha lényeges kérdésnek nem minősülő kiegészítő vagy eltérő feltételt tartalmaz. Ilyen feltétel nem válik a szerződés részévé, ha az ajánlat kizárta az ilyen feltételt vagy az ellen a másik fél haladéktalanul tiltakozik.

A bíróság hozza létre a szerződést, ha jogszabály által előírt szerződéskötési kötelezettség ellenére a felek nem kötik meg a szerződést, illetve akkor is, ha valamely fél gazdasági erőfölényével visszaélve indokolatlanul elzárkózik a szerződés létrehozásától vagy fenntartásától. Amennyiben a felek a lényeges feltételek rögzítésével jövőbeli szerződéskötésben állapodnak meg (előszerződés), úgy a szerződés elmaradása esetén a bíróság bármelyik fél kérelmére létrehozza a szerződést.

Ha az ajánlatkérő több személytől kér be ajánlatot azzal, hogy a kedvezőbb ajánlatot benyújtóval köt szerződést (versenyeztetési eljárás), úgy szerződéskötési kötelezettség terheli. A szerződéskötési kötelezettséget az ajánlatban ki lehet zárni, illetve a felhívást az abban megjelölt határidőig vissza lehet vonni.

Elektronikus úton kötött szerződés esetén az elektronikus utat biztosító fél köteles a szerződéskötésre vonatkozó jognyilatkozatának megtételét megelőzően a másik felet tájékoztatni a szerződéskötés technikai lépéseiről; arról, hogy a szerződés írásbeli szerződés-e és később hozzáférhető-e, a hibák kijavításának eszközeiről, a szerződés nyelvéről és az esetleges magatartási kódexről és annak elérhetőségéről. Az elektronikus úton tett szerződési jognyilatkozat akkor válik hatályossá, amikor az a másik fél számára hozzáférhetővé válik.

Vissza a tetejére

2.2.5. Általános szerződési feltételek

 

Általános szerződési feltétel az olyan szerződési feltétel, amelyet az alkalmazója több szerződés megkötése céljából egyoldalúan határozott meg és amelyet a felek egyedileg nem tárgyaltak meg. Az alkalmazót terheli annak a bizonyítási terhe, hogy az adott feltételt egyedileg megtárgyalták.

Az általános szerződési feltétel akkor válik a szerződés részévé, ha annak megismerését a szerződéskötést megelőzően lehetővé tette az alkalmazó és a másik fél azt elfogadta. Amennyiben egy feltétel lényegesen eltér a jogszabályoktól vagy a szokásos szerződési gyakorlattól, illetve a felek között korábban alkalmazott feltételtől, úgy erről külön tájékoztatást kell adni, és az ilyen feltétel csak ezen külön tájékoztatás alapján történt elfogadás esetén válik a szerződés részévé.

Vissza a tetejére

2.2.6. A szerződések érvénytelensége

Az érvénytelen szerződés lehet semmis vagy megtámadható. A semmis szerződés a megkötés időpontjától érvénytelen, a semmisséget a bíróság hivatalból vizsgálja. A semmisségre az hivatkozhat és ezzel kapcsolatban eljárást az indíthat, akinek ehhez jogi érdeke fűződik, vagy akit erre jogszabály feljogosít.

A megtámadható szerződés az eredményes megtámadás eredményeként a megkötésének időpontjától érvénytelenné válik. A megtámadásra a sérelmet szenvedett fél és az jogosult, akinek a megtámadáshoz jogi érdeke fűződik. A megtámadás a szerződés megkötésétől számított egy éven belül gyakorolható, de kifogás útján ezt követően is érvényesíthető a másik féllel szemben.

Semmis a szerződés, ha a jogszabályba ütközik vagy jogszabály megkerülésével kötötték, ha kötelező alakiság megsértésével kötötték, ha jó erkölcsbe ütközik, ha fogyasztói jogot csorbít, vagy ha lehetetlen szolgáltatásra irányul. Ugyancsak semmis az olyan szerződés, amelyben a másik fél helyzetének kihasználásával feltűnően aránytalan előnyt kötöttek ki (uzsorás szerződés), és bizonyos kivételekkel semmis az olyan kikötés, amely pénzkövetelés biztosítékául tulajdonjog vagy más dologi jog átruházására irányul.

Megtámadható a szerződés lényeges körülmény kapcsán fennálló tévedés, közös téves feltevés, megtévesztés, jogellenes fenyegetés, feltűnő értékaránytalanság, tisztességtelen általános feltétel esetén.

Vissza a tetejére

2.2.7. A szerződések teljesítése

A teljesítéssel a kárveszély a Ptk. eltérő rendelkezése hiányában a másik félre száll át. A szerződés szerinti szolgáltatásnak alkalmasnak kell lennie a rendeltetése szerinti célra, így különösen a meghatározott, illetve olyan célra, amelyre más azonos rendeltetésű szolgáltatást használnak, rendelkeznie kell a megfelelő – megegyezett, elvárható, nyilvános közlésben rögzített vagy jogszabályban meghatározott – minőséggel és tulajdonságokkal. A jogosult köteles megvizsgálni a teljesítés minőségi és mennyiségi megfelelőségét, ennek költségei a jogosultat terhelik.

Vissza a tetejére

2.2.8. Szerződésszegés

A szerződés megszegését jelenti bármely kötelezettség szerződésszerű teljesítésének elmaradása. Szerződésszegés különösen a késedelem, a hibás teljesítés, a teljesítés megtagadása vagy lehetetlenné válása.

A szerződésszegéstől függetlenül a jogosult követelheti a teljesítést, illetve visszatarthatja a saját esedékes szolgáltatása arányos részét a másik fél teljesítéséig, illetve megfelelő biztosíték adásáig. A visszatartásra jogosult fél elállhat a szerződéstől vagy azt felmondhatja, ha a szerződésszegést a másik fél megfelelő határidő kitűzése ellenére nem szüntette meg vagy nem nyújtott alkalmas biztosítékot.

A jogosult elállhat a szerződéstől (az eredeti állapot helyreállításával) illetve azt a jövőre nézve felmondhatja, ha a teljesítéshez fűződő érdeke megszűnt. A megszüntető jognyilatkozat érvényességéhez meg kell jelölni abban az elállás, illetve felmondás okát.

Aki a szerződésszegéssel a másik félnek kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Akkor mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a szerződésszegést ellenőrzési körén kívül eső, a szerződéskötés időpontjában előre nem látható körülmény okozta, és nem volt elvárható, hogy a körülményt elkerülje vagy a kárt elhárítsa. A kártérítés mértéke a szolgáltatás tárgyában keletkezett kár, valamint – ha a jogosult bizonyítja, hogy ezek előre láthatóak voltak a szerződés megkötésekor – az egyéb károk és az elmaradt vagyoni előny. Szándékos szerződésszegés esetén teljes kártérítési kötelezettség áll fenn.

Nem lehet kizárni vagy korlátozni a felelősséget szándékos vagy az emberi életet, testi épséget vagy egészséget megkárosító szerződésszegésért.

Vissza a tetejére

2.2.9. A szerződések módosítása és megszüntetése

A felek a szerződésüket közös megegyezéssel módosíthatják. Ezen túlmenően bármelyik fél kérheti a bíróságtól a szerződés módosítását, amennyiben a felek közötti tartós jogviszonyban a szerződés megkötését követően olyan körülmény állt be, amely által a változatlan feltételekkel történő teljesítése a fél lényeges jogi érdekét sértené. Ennek a feltétele, hogy a körülmények megváltozásának lehetősége nem volt előre látható a szerződéskötéskor, azt nem a fél okozta és az nem tartozik a rendes üzleti kockázat körébe.

A szerződést a felek közös megegyezéssel megszüntethetik. Egyoldalú jognyilatkozattal a szerződéselállás a megkötés időpontjára visszamenő (ex tunc) hatállyal, vagy felmondás útján a jövőre nézve (ex nunc) szüntethető meg azon fél által, aki ezen jogokkal szerződés vagy jogszabály alapján bír. A szerződést ezen feltételek mellett bíróság is megszüntetheti.

Vissza a tetejére

2.3. A Ptk. társasági jogi szabályai

en a korábbi külön törvény, a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi VI. törvény (Gt.) helyébe lép.

Az új Ptk. harmadik könyv harmadik részében található fő társasági formák azonosak az EU országaiban szabályozottakkal, de az EU jogalkotása alapján más társasági formák is léteznek, mint például a Tanács 2137/85/EGK rendeletén alapuló 2003. évi XLIX. törvényben szabályozott Európai gazdasági egyesülés (EGE), valamint az Európai részvénytársaság (latin nevén Societas Europea), amelynek szabályozása a Tanács 2157/2001/EGK rendeletén alapul. A magyar társaságok alapítására, a változások átvezetésére és a végelszámolásra vonatkozó eljárási szabályokat elsősorban a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (Cégtörvény) tartalmazza.

Az új Ptk. legalapvetőbb változása a gazdasági társaságok jogának megközelítésében az eltérést engedő (ún. diszpozitív) szabályozás, amely alapján a társaságok tagjai (részvényesei) eltérhetnek az új Ptk. szabályaitól az egymás közötti, a társasághoz fűződő viszonyuk és a társaság szervezetének és működésének szabályozása tekintetében is. Az ilyen eltérés kapcsán a jogszabály általános korlátokat rögzít, ami alapján az eltérés akkor megengedett, ha a Ptk. az eltérést nem tiltja, illetve az eltérés a hitelezők, a munkavállalók vagy a tagok kisebbségi jogait nyilvánvalóan nem sértheti, a törvényes működés feletti felügyelet érvényesülését nem akadályozhatja.

Vissza a tetejére

2.3.1. A gazdasági társaságokra vonatkozó szabályok hatályba lépése

 

A Ptk. rendelkezéseit a gazdasági társaságoknak az alábbi szabályok szerint kell figyelembe venniük:

  • Azon társaságoknak, amelyek 2014. március 15-én a cégjegyzékben szerepelnek, ideértve azokat is, amelyek kapcsán cégbejegyzés, illetve változásbejegyzés iránti eljárás a Ptk. hatálybalépésekor folyamatban van, a korábbi szabályozást tartalmazó Gt. szabályainak kell megfelelniük.

  • Ezt követően a bejegyzett társaságok kötelesek a hatálybalépést követő első létesítő okirat módosítással egyidejűleg a Ptk. rendelkezéseivel összhangban álló továbbműködésről dönteni és ezt a döntést a cégbírósághoz benyújtani. Mindemellett azok korlátolt felelősségű társaságok, amelyek nem rendelkeznek a Ptk. szerint előírt minimum 3 millió forint jegyzett tőkével, egy esetleges létesítő okirat-módosítás esetén is határozhatnak úgy, hogy a tőkeemelést nem hajtják végre és nem döntenek a Ptk. szabályai szerinti továbbműködésről, hanem – legfeljebb 2016. március 15-ig – a korábbi Gt. szerint működnek.

  • Egyes gazdasági társaságoknak a Ptk. szabályainak megfelelő továbbműködésről történő döntést, amennyiben eddig az időpontig nem történik egyébként létesítőokirat-módosítás, vagy a Kft. ilyen módosítás során nem döntött a Ptk. szerinti továbbműködésről, legkésőbb az alábbiak szerint kell meghozniuk:
    a) közkereseti társaság és betéti társaság 2015. március 15-ig;
    b) korlátolt felelősségű társaság, részvénytársaság és egyesülés 2016. március 15-ig.

A létesítő okiratot nem kell módosítani a Ptk.-val összefüggésben, ha arra csak a korábbi szabályozást tartalmazó Gt.-re történő utalások miatt lenne szükség. Amennyiben a szükséges módosításra kizárólag a Ptk. rendelkezéseihez történő igazítás, illetve a Ptk. eltérést engedő szabályainak alkalmazása miatt kerül sor, úgy a cégeljárás illeték és közzétételi díj megfizetése nélkül folytatható le.

Vissza a tetejére

2.3.2. A gazdasági társaságokra alkalmazandó általános szabályok

A gazdasági társaságok üzletszerű közös gazdasági tevékenység folytatására, a tagok vagyoni hozzájárulásával létrehozott, jogi személyiséggel rendelkező vállalkozások, amelyekben a tagok a nyereségből közösen részesednek, és a veszteséget közösen viselik.

Bár az új Ptk. a Gt.-vel ellentétben nem utal arra, hogy gazdasági társaságot kik alapíthatnak, a gyakorlatban gazdasági társaságot továbbra is külföldi és belföldi természetes és jogi személyek hozhatnak létre. A jogi személyek körét a magyar törvények nem sorolják fel tételesen, de az új Ptk. Harmadik könyve alapján jogi személy az egyesület, az egyes gazdasági társaságok, a szövetkezet, az egyesülés és az alapítvány, továbbá az állam a polgári jogi jogviszonyokban jogi személyként vesz részt.

A jogi személy minden olyan tevékenységet folytathat, amelyet jogszabály nem tilt vagy korlátoz. Ha jogszabály valamely gazdasági tevékenység gyakorlását hatósági engedélyhez köti - mint például a biztosítási, pénzügyi szolgáltatási vagy tőkepiaci tevékenységek esetében, amely tevékenységek megkezdése a Magyar Nemzeti Bank (MNB) mint pénzügyi felügyeleti szerv engedélyéhez kötött, a társaság e tevékenységet a jogerős hatósági engedély alapján kezdheti meg. Jogszabály által képesítéshez kötött tevékenységet a gazdasági társaság csak akkor végezhet, ha az e tevékenységben személyes közreműködést vállaló tagja(i) vagy a társasággal munkavégzésre irányuló polgári jogi vagy munkajogi jogviszonyban álló legalább egy személy a képesítési követelményeknek megfelel.

Vissza a tetejére

2.3.3. A gazdasági társaságok típusai

Gazdasági társaság az alábbi társasági formákban alapítható: 

  1. Közkereseti társaság (Kkt.): A Kkt. olyan társaság, ahol a tagok arra vállalnak kötelezettséget, hogy a társaság gazdasági tevékenységének céljára a társaság részére vagyoni hozzájárulást teljesítenek és a társaságnak a társasági vagyon által nem fedezett kötelezettségeiért korlátlanul és egyetemlegesen helytállnak.

  2. Betéti társaság (Bt.): A Bt. olyan társaság, ahol a tagok arra vállalnak kötelezettséget, hogy a társaság gazdasági tevékenységének céljára a társaság részére vagyoni hozzájárulást teljesítenek, továbbá legalább egy tag (a beltag) vállalja, hogy a társaságnak a társasági vagyon által nem fedezett kötelezettségeiért – amennyiben van, a többi beltaggal egyetemlegesen - köteles helytállni, míg a többi, de legalább egy tag (a kültag) a társasági kötelezettségekért - ha az új Ptk. eltérően nem rendelkezik - nem tartozik helytállási kötelezettséggel.

  3. Korlátolt felelősségű társaság (Kft.): A Kft. olyan gazdasági társaság, amely előre meghatározott összegű törzsbetétekből álló törzstőkével alakul, és amelynél a tag kötelezettsége a társasággal szemben törzsbetétének szolgáltatására és a társasági szerződésben esetleg megállapított egyéb vagyoni értékű szolgáltatásra terjed ki. A társaság kötelezettségeiért – ha az új Ptk. eltérően nem rendelkezik – a tag nem köteles helytállni.

  4. Részvénytársaság (Rt.): Az Rt. olyan gazdasági társaság, amely előre meghatározott számú és névértékű részvényekből álló alaptőkével működik és a részvényes kötelezettsége a részvénytársasággal szemben a részvény névértékének vagy kibocsátási értékének szolgáltatására terjed ki. A részvénytársaság kötelezettségeiért a részvényes – ha az új Ptk. eltérően nem rendelkezik – nem köteles helytállni. Az a részvénytársaság, amelynek részvényei nincsenek bevezetve a tőzsdére, zártkörűen működő részvénytársaságnak (zrt.), míg az a részvénytársaság, amelynek részvényeit a tőzsdére bevezették, nyilvánosan működő részvénytársaságnak (Nyrt.) minősül.

A fenti négy gazdasági társasági alapforma mellett a gazdasági társaságok közös szabályait megfelelően alkalmazni kell az egyesülésekre is. Az egyesülés a tagok által gazdálkodásuk eredményességének előmozdítására és gazdasági tevékenységük összehangolására, valamint szakmai érdekeik képviseletére alapított jogi személyiséggel rendelkező kooperációs társaság. Az egyesülés saját nyereségre nem törekszik; vagyonát meghaladó tartozásaiért a tagok korlátlanul és egyetemlegesen kötelesek helytállni.

Vissza a tetejére

2.3.4. A gazdasági társaság alapítása

A társaság alapítása a társasági szerződés (részvénytársaság esetében alapszabály, egyszemélyes társaság esetében alapító okirat) valamennyi alapító tag általi aláírásával történik, amit közjegyzői okiratba vagy ügyvéd, illetve valamelyik alapító jogtanácsosa által ellenjegyzett magánokiratba kell foglalni.

Gazdasági társaság alapítását a létesítő okirat közjegyzői okiratba foglalásától vagy ügyvédi vagy jogtanácsosi ellenjegyzésétől számított 30 napon belül be kell jelenteni a nyilvántartó bíróságnak. Ha a gazdasági társaság alapítása hatósági engedélyhez kötött, a bejelentést a jogerős engedély kézhezvételétől számított 15 napon belül kell teljesíteni.

Közkereseti, betéti, korlátolt felelősségű társaság, zártkörűen működő részvénytársaság, vagy egyéni cég egyszerűsített eljárás keretében miniszteri rendeletbe foglalt szerződésminta alapján készült társasági szerződéssel is alapítható. A közjegyzői okiratba foglalás vagy ellenjegyzés azonban ebben az esetben is kötelező. Az egyszerűsített eljárás esetén a társaságot az adószámáról történt adóhatósági értesítéstől számított egy munkanapon belül bejegyzik. Az állami adóhatóság az adószámot az adóregisztrációs eljárásban egy munkanapon belül állapítja meg, ha azonban a cégbíróság által közölt adóazonosító szám(ok) alapján lefolytatott vizsgálat eredményeképpen valószínűsíthető, hogy az adószám megállapításának törvényben meghatározott akadálya van, úgy az adóhatóság az adószám megállapítása vagy megtagadása tárgyában 8 munkanapon belül dönt. Az adószám megállapításának jogerős megtagadása esetén a cégbíróság a cégbejegyzési kérelmet elutasítja.

A társasági szerződés minimális tartalma – a jogi személy létesítésére irányuló akarat kifejezésén túl – minden gazdasági társaság esetében:

  • a gazdasági társaság neve;

  • a gazdasági társaság székhelye;

  • a gazdasági társaság célja vagy fő tevékenysége;

  • a gazdasági társaságot létesítő személy vagy személyek neve, valamint azok lakóhelye vagy székhelye;

  • a gazdasági társaság részére teljesítendő vagyoni hozzájárulások, azok értéke, továbbá a vagyon rendelkezésre bocsátásának módja és ideje;

  • a gazdasági társaság első vezető tisztségviselője.

A tagok (részvényesek) által a gazdasági társaság rendelkezésére bocsátott vagyon pénzbeli és nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásból állhat. Nem pénzbeli hozzájárulásként a tagok (részvényesek) dolog tulajdonjogát vagy vagyoni értékű jogot ruházhatnak át a gazdasági társaságra. Nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként követelés is szolgáltatható, ha azt az adós elismerte, vagy az jogerős bírósági határozaton alapul. Ha a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás átruházáskor fennálló értéke nem éri el a létesítő okiratban megjelölt értéket, a különbözet megfizetését a gazdasági társaság az átruházástól számított 5 éven belül követelheti a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulást szolgáltató személytől.

Kézbesítési megbízott
A Cégtörvény előírásai szerint, magyarországi lakóhellyel, illetve székhellyel rendelkező kézbesítési megbízott kijelölésére köteles a cégjegyzékben – jellemzően tulajdonosként – feltüntetett külföldi jogi személy vagy jogi személyiségű szervezet valamint az a külföldi természetes személy, amely belföldi lakóhellyel nem rendelkezik. Kézbesítési megbízott bármely magyarországi lakóhellyel, székhellyel rendelkező szervezet, illetve természetes személy lehet azzal, hogy a társaság tagjai, vezető tisztségviselői, illetve felügyelő bizottsági tagjai nem tölthetik be ezt a funkciót. A kézbesítési megbízott feladata, hogy a bíróságok és hatóságok által a cég működésével összefüggésben a külföldi személy részére kézbesítendő iratokat átvegye és azokat továbbítsa. A kézbesítési megbízott általi átvétellel vélelmezni kell, hogy az iratot a képviselt személy megkapta.

Előtársasági időszak
A gazdasági társaság a társasági szerződés ügyvédi vagy jogtanácsosi ellenjegyzésétől vagy közjegyzői okiratba foglalásától a létrehozni kívánt gazdasági társaság előtársaságaként működhet. Az előtársaság jogokat és kötelezettségeket szerezhet, de üzletszerű gazdasági tevékenységet csak a cégbejegyzési kérelem benyújtását követően folytathat. Bizonyos korlátozásokkal (pl.: részvény/üzletrész nem ruházható át az előtársaságra) ugyanazok a szabályok vonatkoznak rá, mint a bejegyzett társaságra. Az előtársasági időszak a társaság bejegyzésével ér véget és az előtársasági létszakaszban kötött jogügyletek a gazdasági társaság jogügyleteinek minősülnek. A hatályos számviteli szabályok értelmében az előtársasági időszakra vonatkozóan külön beszámolót és adóbevallást kell benyújtani.

Vissza a tetejére

2.3.5. A gazdasági társaságok legfőbb szerve

A gazdasági társaság tagjainak döntéshozó szerve, a legfőbb szerv a legtöbb esetben a taggyűlés, amely az egyes gazdasági társasági formák esetében ettől eltérő elnevezéssel bír (pl.: tagok gyűlése, közgyűlés). Egyszemélyes társaság esetén a legfőbb szerv hatáskörében az egyedüli tag jár el. A gazdasági társaság legfőbb szervének feladata a társaság alapvető üzleti és személyi kérdéseiben való döntéshozatal. A gazdasági társaságok legfőbb szervének hatáskörébe tartozik különösen, de nem kizárólagosan a számviteli törvény szerinti beszámoló jóváhagyása és a nyereség felosztásáról való döntés, továbbá a taggal, a vezető tisztségviselővel, a felügyelőbizottsági taggal, a társasági könyvvizsgálóval szembeni kártérítési igény érvényesítéséről való döntés.

A tagok (részvényesek) a legtöbb esetben személyesen jelennek meg a legfőbb szerv ülésén, de lehetőség van képviselő megbízására is. A tag a legfőbb szerv ülésén tagsági jogait személyes részvétel helyett elektronikus hírközlő eszközök igénybevételével is gyakorolhatja (telefon-, videokonferencia). A társasági szerződés lehetővé teheti az ülés tartása nélküli határozathozatalt is, az ilyen határozathozatalt az ügyvezetés a határozat tervezetének a tagok részére történő megküldésével kezdeményezi. Az írásbeli határozathozatal rugalmasságot biztosít külföldi tulajdonosoknak a jogaik gyakorlása során.

Vissza a tetejére

2.3.6. A gazdasági társaság ügyvezetése

A vezető tisztségviselők
A gazdasági társaság irányításával kapcsolatos olyan döntések meghozatalára, amelyek nem tartoznak a tagok hatáskörébe – a gazdasági társaságok egyes formáira vonatkozó rendelkezések szerint –, egy vagy több vezető tisztségviselő vagy a vezető tisztségviselőkből álló testület jogosult.

Kkt. és Bt. esetében az ügyvezetést tagok közül kijelölt vagy megválasztott egy vagy több ügyvezető látja el, kijelölés vagy választás hiányában valamennyi tag ügyvezető. Az ügyvezetés a Kft. esetében az ügyvezető(k), részvénytársaság esetében (zrt., nyrt.) egy testületi szerv, az igazgatóság vagy az igazgatótanács (kivéve, ha a zártkörűen működű részvénytársaság ügyvezetését egy személy, a vezérigazgató látja el) feladata. Mindemellett a Ptk. eltérést engedő szabályozása alapján a társaságoknál a vezető testületi formák rugalmasan alkalmazhatóak.

Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenység ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Ha a vezető tisztségviselő jogi személy, a jogi személy köteles kijelölni azt a természetes személyt, aki a vezető tisztségviselői feladatokat nevében ellátja.

A vezető tisztségviselő ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni, képviseletnek nincs helye. A társaság ügyvezetését a vezető tisztségviselő megbízási jogviszonyban vagy munkaviszonyban láthatja el.

A vezető tisztségviselő a társaság ügyvezetését a gazdasági társaság érdekeinek elsődlegessége alapján önállóan látja el. E minőségében a jogszabályoknak, a társasági szerződésnek, valamint a társaság legfőbb szerve határozatainak van alávetve, és – az egyszemélyes gazdasági társaságok kivételével – a gazdasági társaság tagjai által nem utasítható. A társaság legfőbb szerve a vezető tisztségviselő hatáskörét főszabály szerint nem vonhatja el.

A vezető tisztségviselők, ha velük szemben kizáró ok nem áll fenn, határozatlan időre, határozott idő alkalmazása esetén legfeljebb 5 évre jelölhetők ki és bármikor indokolás nélkül visszahívhatók. Nem lehet vezető tisztségviselő,

  • akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült,

  • akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak, vagy akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet,

  • akit a vezető tisztségviselői tevékenységtől eltiltottak, az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig.

Emellett új társaság alapításakor, tulajdonosváltáskor, illetve vezető tisztségviselői tisztség változásakor a vezető tisztségviselő, többségi tulajdonos kapcsán lényegében kizáró okot jelent, ha jelentős, tartós adótartozása van vagy olyan más gazdasági társaság jelenlegi vagy korábbi vezető tisztségviselője vagy tagja, amely társaság jelentős, tartós adótartozást halmozott fel, vagy nem egyenlített ki, illetve amely társaság adószámát törölték. Ilyen esetben ugyanis az adóhatóság a cég adószámának megállapítását megtagadja, így a gazdasági tevékenység ilyen tag, tisztségviselő részvételével nem kezdhető meg, illetve nem folytatható.

A vezető tisztségviselők felelőssége elsősorban az alábbiakra terjed ki:

  • az alapítás, a gazdasági társaság jogszabályban előírt adatainak bejelentése a nyilvántartó bíróságnak és az éves beszámoló benyújtása;

  • a tagok részére a gazdasági társaságra vonatkozóan felvilágosítás adása, számukra a gazdasági társaságra vonatkozó iratokba és nyilvántartásokba való betekintés biztosítása;

  • a gazdasági társaság törvényes képviselete.

A vezető tisztségviselők felelőssége
A vezető tisztségviselők a társaság felé a szerződésszegéssel okozott károk szabályai szerint felelnek. Ennek keretében a vezető tisztségviselő abban az esetben mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a szerződésszegést ellenőrzési körén kívül eső, a szerződéskötés időpontjában előre nem látható körülmény okozta, és nem volt elvárható, hogy a körülményt elkerülje vagy a kárt elhárítsa. A vezető tisztségviselők ezen felelősségének mértéke az általánosnál szűkebb körű, tekintettel arra, hogy az a szolgáltatás tárgyában bekövetkező károkra terjed ki, az egyéb károkat és az elmaradt hasznot csak olyan mértékben kell megtéríteni, amennyiben a társaság bizonyítja, hogy a kár mint a szerződésszegés lehetséges következménye a szerződés megkötésének időpontjában előre látható volt.

A társaság legfőbb szerve a vezető tisztségviselő kérésére az éves beszámoló elfogadásával egyidejűleg az előző üzleti évben kifejtett ügyvezetési tevékenység megfelelőségét megállapító felmentvényt adhat. Ez esetben a társaság a vezető tisztségviselő ellen akkor léphet fel az ügyvezetési kötelezettségek megsértésére alapozott kártérítési igénnyel, ha a felmentvény megadásának alapjául szolgáló tények vagy adatok valótlanok vagy hiányosak voltak.

A Ptk. új – pontos tartalmát tekintve gyakorlat híján egyelőre nehezen értelmezhető – rendelkezése, hogy ha a vezető tisztségviselő e jogviszonyával összefüggésben harmadik személynek kárt okoz, a károsulttal szemben a társasággal (a jogi személlyel) egyetemlegesen felel.

Ha a gazdasági társaság jogutód nélkül megszűnik, a hitelezők kielégítetlen követelésük erejéig kártérítési igényt érvényesíthetnek a társaság vezető tisztségviselőivel szemben a szerződésen kívül okozott károkért való felelősség szabályai szerint, ha a vezető tisztségviselő a társaság fizetésképtelenségével fenyegető helyzet beállta után a hitelezői érdekeket nem vette figyelembe. Amennyiben a társaság végelszámolás során szűnt meg, amelynek keretében a hitelezők kielégítése meghatározott rendben történik, ez a rendelkezés nem alkalmazható.

Cégvezetők, képviseleti joggal rendelkező munkavállalók
A társaság legfőbb szerve a vezető tisztségviselők mellett, munkájuk segítése érdekében a társaság munkavállalóit cégvezetőnek nevezheti ki. Az ügyvezetés a cégvezető számára általános képviseleti jogot is biztosíthat. Emellett az ügyvezetés a társaság munkavállalóit írásbeli nyilatkozattal az ügyek meghatározott csoportjára nézve a társaság képviseletének jogával ruházhatja fel. Fő szabály szerint a képviseleti jogot a munkavállaló az ügyvezetés írásbeli nyilatkozatában meghatározott, képviseleti joggal rendelkező más személlyel együttesen gyakorolhatja, azonban ettől a rendelkezéstől el lehet térni.

Vissza a tetejére

2.3.7. A gazdasági társaság tulajdonosi ellenőrzése, felügyelőbizottság

A tagok, illetve az alapító a társasági szerződésben felügyelőbizottság létrehozását rendelhetik el azzal a feladattal, hogy az ügyvezetést a jogi személy érdekeinek megóvása céljából ellenőrizze. A felügyelőbizottság három tagból áll. Létrehozatala egyes esetekben lehetőség, más esetekben kötelezettség. Az első felügyelőbizottság tagjait a társasági szerződésben kell kijelölni, ezt követően a legfőbb szerv választja a felügyelőbizottsági tagokat. A felügyelőbizottsági tagsági jogviszony az elfogadással jön létre. Ha a gazdasági társaságnál felügyelőbizottság működik, az éves beszámolóról a gazdasági társaság legfőbb szerve csak a felügyelőbizottság írásbeli jelentésének birtokában határozhat.

A felügyelőbizottság létrehozatala az alábbi esetekben kötelező:

  • ha a gazdasági társaság teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalóinak létszáma éves átlagban a 200 főt meghaladja, amely esetben a felügyelőbizottság egyharmada a munkavállalói küldöttekből áll;

  • ha a társaság teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalóinak száma éves átlagban a 200 főt meghaladja és az üzemi tanács nem mondott le a felügyelőbizottságban való munkavállalói részvételről;

  • nyilvánosan működő részvénytársaságnál, akkor is, ha a részvénytársaság nem az egységes irányítási rendszerben működik.

Vissza a tetejére

2.3.8. Könyvvizsgáló

A könyvvizsgáló feladata, hogy a könyvvizsgálatot szabályszerűen elvégezze, és ennek alapján független könyvvizsgálói jelentésben foglaljon állást arról, hogy a gazdasági társaság beszámolója megfelel-e a jogszabályoknak és megbízható, valós képet ad-e a társaság vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről, működésének gazdasági eredményéről.

Kötelező a könyvvizsgáló választása minden kettős könyvvitelt vezető vállalkozás számára, kivéve a számvitelről szóló 2000. évi C. törvényben (Számviteli törvény) és más jogszabályokban meghatározott eseteket. A Számviteli Törvény értelmében nem kötelező a könyvvizsgáló választása, ha az alábbi két feltétel együttesen teljesül:

  • az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában a vállalkozó éves (éves szintre átszámított) nettó árbevétele nem haladta meg a 300 millió forintot, és

  • az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában a vállalkozó által átlagosan foglalkoztatottak száma nem haladta meg az 50 főt.

Azonban a fenti határérték alapján történő mentesség nem vonatkozik azon társaságokra, melyek könyvvizsgálatát jogszabály írja elő, például: hitelintézetek, takarékszövetkezetek, konszolidálásba bevont vállalkozások, külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepe, valamint azon társaságok, melyek a számviteli törvényből eredő lehetőséggel élve, a valós és hű kép érdekében eltérnek a számviteli törvény előírásaitól.

Amennyiben a könyvvizsgáló megválasztására jogszabályi kötelezettség nincs, a gazdasági társaság bármikor választhat könyvvizsgálót. Ha a társaság könyvvizsgálót választ, a társaság legfőbb szervének feladata, hogy a könyvvizsgálóval kötendő szerződés lényeges tartalmát meghatározza. Az első könyvvizsgálót kötelező feltüntetni a társasági szerződésben. Ezt követően a könyvvizsgáló nevét a társasági szerződésnek nem kell tartalmaznia, azonban a nyilvántartó bíróságon be kell jelenteni a változást. A könyvvizsgáló nem alakíthat ki olyan kapcsolatot a társaság ügyvezetésével, ami a könyvvizsgálat pártatlanságát veszélyeztetné.

Vissza a tetejére

2.3.9. Kisebbségvédelem

A gazdasági társaság azon tagja vagy tagjai, akik együttesen a szavazati jogok legalább 5 százalékával rendelkeznek, bizonyos kisebbségi jogokkal bírnak. A kisebbségi jogok magukban foglalják, hogy ezek a tagok (részvényesek) bármikor kérhetik az ügyvezetéstől a társaság legfőbb szervének összehívását vagy ülés tartása nélküli döntéshozatalt, illetve a nyilvántartó bíróságtól, hogy rendelje el az utolsó éves beszámoló vagy az utolsó két évben az ügyvezetés tevékenységével kapcsolatos valamely gazdasági esemény vagy kötelezettségvállalás könyvvizsgálatát, ha azt a társaság legfőbb szerve elutasította vagy a határozathozatalt mellőzte.

Ha a gazdasági társaság legfőbb szerve elvetette vagy nem bocsátotta határozathozatalra azt az indítványt, hogy a társaságnak valamely tag, vezető tisztségviselő vagy felügyelőbizottsági tag, illetve a könyvvizsgáló ellen támasztható követelését érvényesítsék, a követelést a kisebbségi jogokkal rendelkező tagok a gazdasági társaság képviseletében a társaság javára maguk is érvényesíthetik.

Vissza a tetejére

2.3.10. Helytállás a jogi személy tartozásaiért

Egy meghatározott körben az új Ptk. áttöri a tagok (részvényesek) korlátolt felelősségét. Ha a jogi személy tagja, alapítója korlátolt felelősségével visszaélt, és emiatt a jogi személy jogutód nélküli megszűnésekor kielégítetlen hitelezői követelések maradtak fenn, e tartozásokért a tag, illetve az alapító korlátlanul köteles helytállni.

Vissza a tetejére

2.3.11. Minősített többség, többségi befolyás

Ha korlátolt felelősségű társaság vagy zártkörűen működő részvénytársaság tagja  (közvetlenül vagy közvetve) a szavazatok legalább háromnegyedével rendelkezik, ezen minősített többség megszerzésétől számított 15 napon belül köteles ezt a nyilvántartó bíróságnak bejelenteni. A minősített többség megszerzésének közzétételétől számított hatvannapos jogvesztő határidőn belül a társaság bármely tagja (részvényese) kérheti, hogy a minősített többséggel rendelkező tag társasági részesedését piaci értékén vegye meg, azonban legalább a gazdasági társaság saját tőkéjéből a felajánlott részesedésre jutó résznek megfelelő értéken.

A szavazati jogok több mint 50 százalékának, a vállalkozás vezető tisztségviselői többségének kijelölésére vagy visszahívására való jog, vagy a másik vállalkozás döntéseinek meghatározó befolyásolására való tényleges képesség (közvetlen irányítás) egyesülés vagy felvásárlás útján történő megszerzése esetén a vállalkozás a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (Versenytörvény) hatálya alá tartozik és az ilyen fúzióhoz bizonyos esetekben a hatáskörrel rendelkező versenyhivatal engedélye szükséges.

Vissza a tetejére

2.3.12. A gazdasági társaságok megszüntetése és átalakulása

A gazdasági társaságok jogutóddal és jogutód nélkül is megszűnhetnek. A jogutód nélküli megszűnés esetei a következők:

  • a társaság határozott időre jött létre és a meghatározott időtartam eltelt,

  • a társaság megszűnése meghatározott feltétel bekövetkezéséhez kötött és a feltétel bekövetkezett,

  • a tagok vagy alapítók kimondják a társaság megszűnését,

  • az arra jogosult szerv megszünteti a társaságot,

feltéve mindegyik esetben, hogy a társaság vagyoni viszonyainak lezárására megfelelő eljárás lefolytatását követően a bíróság a társaságot a nyilvántartásból törli.

Amennyiben a társaság felszámolással szűnik meg, az eljárásra a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény rendelkezései az irányadóak.

Vissza a tetejére

2.3.13. A gazdasági társaság átalakulása

Jogi személy más típusú jogi személlyé történő átalakulása esetén az átalakuló jogi személy megszűnik, jogai és kötelezettségei az átalakulással keletkező jogi személyre, mint általános jogutódra szállnak át.

A jogi személy más jogi személyekkel összeolvadás vagy beolvadás útján egyesülhet. Összeolvadásnál az összeolvadó jogi személyek megszűnnek, és új jogi személy jön létre általános jogutódlás mellett. Beolvadásnál a beolvadó jogi személy szűnik meg, általános jogutódja az egyesülésben részt vevő másik jogi személy.

A jogi személy különválás vagy kiválás útján több jogi személlyé szétválhat. Különválás esetén a jogi személy megszűnik, és vagyona a különválással létrejövő több jogi személyre mint jogutódra száll át. Kiválás esetén a jogi személy fennmarad, és vagyonának egy része a kiválással létrejövő jogi személyre mint jogutódra száll át.

Továbbá gazdasági társaság más társasági formába tartozó gazdasági társasággá, egyesüléssé és szövetkezetté is átalakulhat.

A saját tőke és a hitelezők védelme érdekében, ha egymást követő két üzleti évben a társaság saját tőkéje nem éri el az adott társasági formára kötelezően előírt jegyzett tőkét, és a tagok a második év beszámolójának elfogadásától számított 3 hónapon belül a szükséges saját tőke biztosításáról nem gondoskodnak, e határidő lejártát követő 60 napon belül a gazdasági társaság köteles elhatározni átalakulását. Átalakulás helyett a gazdasági társaság a jogutód nélküli megszűnést vagy az egyesülést is választhatja.

Az átalakulás általános szabályait az új Ptk., míg részletes szabályait a szintén 2014. március 15-től hatályos, az egyes jogi személyek átalakulásáról, egyesüléséről, szétválásáról 2013. évi CLXXVI. törvény, illetve a számviteli törvény tartalmazza. Az átalakulással létrejövő társaságnak nincs előtársasági létszakasza, a jogutód gazdasági társaság a cégbírósági bejegyzést követően kezdheti meg tevékenységét. A változások átvezetéséig a jogelőd társaság változatlan formában folytatja a tevékenységét.

Az átalakulással létrejövő gazdasági társaság az átalakult gazdasági társaság általános jogutódja. A jogutód gazdasági társaságot illetik meg a jogelőd gazdasági társaság jogai és terhelik a jogelőd gazdasági társaság kötelezettségei. Szétválás esetén az átalakuló társaság jogait és kötelezettségeit meg kell osztani a szétválási szerződésben, de a jogutód társaságok korlátlanul és egyetemlegesen felelősek maradnak azokért a kötelezettségekért, amelyek nem kerültek megosztásra.

Átalakulás esetén vagyonmérleg-tervezetet és vagyonleltár-tervezetet kell készíteni az átalakuló és a jogutód társaság számára is. A vagyonmérleg-tervezeteket és a vagyonleltár-tervezeteket független könyvvizsgálóval ellenőriztetni kell, aki nem lehet az átalakuló gazdasági társaság könyvvizsgálója.

Egyesülés esetén a Versenytörvény rendelkezéseire is figyelemmel kell lenni, ennek megfelelően bizonyos esetekben kérni kell a hatáskörrel rendelkező versenyhatóság, illetőleg esetlegesen az Európai Unió bizottságának engedélyét is.

A tőkeegyesítő társaságok határokon átnyúló egyesüléséről szóló 2007. évi CXL. törvény alapján a korlátolt felelősségű társaságok és a részvénytársaságok határozhatnak az Európai Unióban alapított társasággal történő a határokon átnyúló egyesüléséről. A határokon átnyúló egyesüléséről szóló törvény a 2005/56/EK irányelvnek való megfelelést szolgálja és lehetővé teszi az EU-n belüli társaságok rugalmas egyesülését és lehetőséget ad a pénzügyi és adótervezésre.

Vissza a tetejére

2.3.14. Korlátolt felelősségű társaság

A korlátolt felelősségű társaság (Kft.) – a korlátolt felelősségből és az egyszerű formai követelményekből adódóan – a legelterjedtebb gazdasági társasági forma Magyarországon.

Törzsbetétek és más szolgáltatások teljesítése
A törzsbetét a tag vagyoni hozzájárulása, míg az egyes törzsbetétek összege a törzstőke, ami nem lehet kevesebb 3 000 000 forintnál (nagyságrendileg 10 000 euro).

A tagok törzsbetétei különböző mértékűek lehetnek, az egyes törzsbetétek mértéke nem lehet kevesebb 100 000 forintnál. Egy tagnak csak egy törzsbetéte lehet, de a tagok úgy is rendelkezhetnek, hogy egy törzsbetétnek több tulajdonosa van a közös tulajdon szabályai szerint.

A tag erre irányuló külön jogviszony hiányában személyesen is közreműködhet a társaság tevékenységében (mellékszolgáltatás). A tag az általa tagi minőségében a társaság javára nyújtott személyes szolgáltatásért akkor igényelhet ellenszolgáltatást, illetve a társaság akkor érvényesíthet igényt a taggal szemben a személyes közreműködés elmulasztása miatt, ha azt a társasági szerződés lehetővé teszi, arról rendelkezik.

A társasági szerződés feljogosíthatja a taggyűlést arra, hogy a veszteségek fedezésére pótbefizetési kötelezettséget írjon elő a tagok számára. A társasági szerződésben meg kell határozni azt a legmagasabb összeget, amelynek befizetésére a tag kötelezhető, továbbá a pótbefizetés elrendelhetőségének gyakoriságát. A pótbefizetés teljesítésének módját, ütemezését és teljesítésének határidejét a pótbefizetés elrendeléséről szóló taggyűlési (alapítói) határozatban kell meghatározni. A pótbefizetés összege a tag törzsbetétjét nem növeli, a társaság könyveiben lekötött tartalékként kell kimutatni. A pótbefizetés a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásokkal szemben érvényesülő vagyoni követelményeknek megfelelő nem pénzbeli szolgáltatás útján is teljesíthető. A veszteség pótlásához nem szükséges pótbefizetéseket a visszafizetés időpontjában a tagjegyzékben szereplő tagok részére vissza kell fizetni.

Az üzletrész és az üzletrész átruházása
Az üzletrész a törzsbetéthez kapcsolódó tagsági jogok és kötelezettségek összessége. Az üzletrész a társaság nyilvántartásba vételével keletkezik. Az üzletrész mértéke a tagok törzsbetétjéhez igazodik. Azonos mértékű üzletrészhez azonos tagsági jogok fűződnek, azonban a tagok rendelkezhetnek úgy is, hogy egyes üzletrészeket a többiekétől eltérő tagsági jogokkal ruháznak fel. Ennek megfelelően például az eltérő jogokkal felruházott üzletrészek kedvezőbb osztalékra vagy szavazati jogra vonatkozó jogokat is biztosíthatnak.

Az üzletrész írásbeli szerződéssel átruházható, de kívülálló személyre csak akkor lehet átruházni, ha a tag a törzsbetétét teljes mértékben szolgáltatta, kivéve, ha az átruházásra azért kerül sor, mert a vagyoni hozzájárulás, illetve a pótbefizetés teljesítésének elmulasztása vagy kizárás miatt a tag tagsági viszonya megszűnt. A pénzszolgáltatás ellenében átruházni kívánt üzletrész megszerzésére a többi tag, a társaság vagy a taggyűlés által kijelölt személy – ebben a sorrendben – az elővásárlási jogra vonatkozó rendelkezések megfelelő alkalmazásával másokat megelőzően jogosult, de a társaság tagjai eltérhetnek ettől a szabálytól is. Mindazonáltal az üzletrész másokat megelőző megszerzésére irányuló jog átruházása semmis.

A társasági szerződés az üzletrész kívülálló személyre történő átruházását a társaság beleegyezéséhez kötheti, a beleegyezés megadásáról a taggyűlés dönt. Az üzletrész fő szabály szerint öröklés, ajándékozás útján is átszállhat, de az üzletrész pénzszolgáltatás ellenében, kívülálló személyre történő átruházása érvényesen nem zárható ki.

A társaság által teljesített kifizetések
A társaság saját tőkéjéből a tagok javára, azok tagsági jogviszonyára figyelemmel kifizetést az új Ptk.-nak megfelelően és – a törzstőke leszállításának esetét kivéve – a tárgyévi adózott eredményből, illetve a szabad eredménytartalékkal kiegészített tárgyévi adózott eredményből teljesíthet. Nem kerülhet sor kifizetésre, ha a társaság helyesbített saját tőkéje nem éri el – vagy a kifizetés következtében nem érné el – a társaság törzstőkéjét, továbbá, ha a kifizetés veszélyeztetné a társaság fizetőképességét.

A tagot a társaságnak a tag javára történő kifizetések céljából felosztható és a taggyűlés által felosztani rendelt saját tőkéjéből a törzsbetétek arányában meghatározott összeg (osztalék) illeti meg.

Az üzleti év közben – a taggyűlés két, egymást követő beszámoló elfogadása közötti időszakban – a taggyűlés osztalékelőleg fizetéséről akkor határozhat, ha

  • a közbenső mérleg alapján megállapítható, hogy a társaság rendelkezik az osztalék fizetéséhez szükséges fedezettel,

  • a kifizetés nem haladja meg az utolsó beszámoló szerinti üzleti év könyveinek lezárása óta keletkezett eredménynek a megállapított, illetve a szabad eredménytartalékkal kiegészített összegét és

  • a társaságnak a helyesbített saját tőkéje a kifizetés folytán nem csökken a törzstőke összege alá.

Ha az osztalékelőleg kifizetését követően elkészülő éves beszámolóból az állapítható meg, hogy osztalékkifizetésre nincs lehetőség, az osztalékelőleget a tagok kötelesek visszafizetni.

A taggyűlés hatásköre és működése
A korlátolt felelősségű társaság legfőbb szerve a taggyűlés.

Az új Ptk. a Gt.-hez képest nem ad a taggyűlés hatásköréről egy összefoglaló, teljes körű listát, mindazonáltal a taggyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik különösen az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet a társaság saját tagjával, felügyelőbizottság tagjával, választott társasági könyvvizsgálójával vagy azok közeli hozzátartozójával köt. Főszabály szerint az ügyvezető a társaság székhelyére hívja össze a taggyűlést. A taggyűlés elektronikus hírközlő eszköz alkalmazásával is megtartható.

Az egyszemélyes társaság
Korlátolt felelősségű társaságot egy személy is alapíthat, illetve ilyen társaság létrejöhet úgy is, hogy a már működő többszemélyes társaság valamennyi üzletrészét ugyanaz a tag szerzi meg. Egyszemélyes társaságnál a taggyűlés hatáskörét az alapító vagy az egyedüli tag gyakorolja. Fontos formai szabály, hogy az egyszemélyes társaság és annak tagja közötti szerződést közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni. Az egyszemélyes korlátolt felelősségű társaság tagjának felelősségére a minősített többséget biztosító befolyásra vonatkozó szabályokat megfelelően alkalmazni kell.

Vissza a tetejére

2.3.15. Részvénytársaság

Részvénytársaság kizárólag zárt körben alapítható. Nyilvánosan működő részvénytársaságot alapítani nem lehet, csak a zártkörűen alapított részvénytársaság válthat működési formát a tőzsdére való bevezetéssel. Az új Ptk. hatálybalépésekor a cégnyilvántartásba bejegyzett nyilvánosan működő részvénytársaság, amelynek részvényei nincsenek bevezetve a tőzsdére, köteles részvényeit 2016. március 15-ig a tőzsdére bevezetni vagy működési formájának megváltoztatásáról, illetve átalakulásáról határozni.

Tőkekövetelmények
Az alaptőke minimuma 5 millió forint (hozzávetőlegesen 17 000 euro) a zártkörűen működő részvénytársaságok és 20 millió forint (hozzávetőlegesen 65 000 euro) a nyilvánosan működő részvénytársaságok esetében. A részvénytársaság alaptőkéjét új részvények forgalomba hozatalával, az alaptőkén felüli vagyon terhére, dolgozói részvények forgalomba hozatalával és átváltoztatható kötvények részvénnyé alakításával emelheti fel.

Részvény, részvényfajták és részvényosztályok
A részvénytársaság által kibocsátott részvény tagsági jogokat megtestesítő, névre szóló, névértékkel rendelkező, forgalomképes értékpapír. A kapcsolódó szabályozást a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény tartalmazza (Tőkepiaci törvény). Az összes részvény névértékének összege a részvénytársaság alaptőkéje.

A magyar jogszabályok alapján csak névre szóló részvények bocsáthatók ki nyomdai úton vagy dematerializált formában. A zártkörűen működő részvénytársaság részvényei nyomdai úton vagy dematerializált formában állíthatók elő; a nyomdai úton előállított részvény dematerializált részvénnyé, a dematerializált részvény nyomdai úton előállított részvénnyé alakítható át. Nyilvánosan működő részvénytársaság részvényei dematerializált formában állíthatók elő.

Dematerializált részvények esetén a részvényt jelképező adatösszességet egy értékpapírszámlán tartják nyilván. A részvényes részvényesi jogait a részvény birtokában vagy letéti, illetve tulajdonosi igazolás alapján, a részvénykönyvbe történő bejegyezését követően gyakorolhatja.
A Ptk. által szabályozott részvényfajták:

  • törzsrészvény;

  • elsőbbségi részvény;

  • dolgozói részvény;

  • kamatozó részvény;

  • visszaváltható részvény.

Az elsőbbségi részvényfajtán belül az alapszabály részvényosztályokat határozhat meg, hogy biztosítsa az alábbi jogokat:

  • osztalékelsőbbség;
  • a részvénytársaság jogutód nélkül történő megszűnése esetén a felosztásra kerülő vagyonból történő részesedés elsőbbsége;
  • a szavazati joggal összefüggő elsőbbség;
  • vezető tisztségviselő vagy felügyelőbizottsági tag kijelölésére vonatkozó elsőbbség;
  • elővásárlási jog (csak zártkörűen működő részvénytársaság esetén bocsátható ki);
  • az előző pontok szerinti elsőbbségi jogosultságok közül egyidejűleg több jog.

Mindazonáltal a részvényesek a fenti részvényfajtákon, elsőbbségi részvényosztályokon kívül a Ptk.-ban nem nevesített más részvényfajtákat, illetve részvényosztályokat is kibocsáthatnak, ha az alapszabályban meghatározzák a kibocsátandó részvények által megtestesített tagsági jogok tartalmát és mértékét.

A részvénytársaság olyan névre szóló kötvényt is kibocsáthat, amelyet az alapszabályban meghatározott feltételek szerint a kötvényes kérésére részvénnyé kell átalakítani (átváltoztatható kötvény) és olyat is, amely utóbb, az alaptőke új részvények forgalomba hozatalával történő felemelésekor a kötvény jogosultjának a részvények átvételére, illetve jegyzésére vonatkozó elsőbbséget biztosít (jegyzési, átvételi) elsőbbségi jogot biztosító kötvény).

A részvényesek jogai
A részvényes jogosult a közgyűlésen részt venni, felvilágosítást kérni, észrevételt és indítványt tenni, szavazati joggal rendelkező részvény birtokában szavazni.

A részvényesek osztalékra és osztalékelőlegre jogosultak. Az osztalék kifizetésére vonatkozó korlátozások azonosak a korlátolt felelősségű társaságnál említettekkel.

Közgyűlés
A Ptk. a Gt.-hez képest a közgyűlés hatásköréről sem ad összefoglaló, teljes körű listát, mindazonáltal a nyilvánosan működő részvénytársaság esetében a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik a vezető tisztségviselők, felügyelőbizottsági tagok, valamint vezető állású munkavállalók hosszú távú díjazása és ösztönzési rendszere irányelveinek meghatározása. A nyilvánosan és a zártkörűen működő részvénytársaság esetében is lehetőség van a közgyűlés elektronikus hírközlőeszköz útján történő megtartására.

Igazgatóság
Főszabály szerint a részvénytársaság ügyvezetését az igazgatóság látja el, amely három természetes személy tagból áll és elnökét maga választja tagjai közül. Semmis az alapszabály azon rendelkezése, amely háromnál kevesebb tagú igazgatóság felállítását írja elő. Az igazgatóság független testület, amely ügyrendjét maga állapítja meg.

Zártkörűen működő részvénytársaság alapszabálya úgy is rendelkezhet, hogy az igazgatóság jogait vezető tisztségviselőként vezérigazgató gyakorolja.

Nyilvánosan működő részvénytársaságnál, ha az alapszabály úgy rendelkezik, igazgatóság és felügyelőbizottság helyett egységes irányítási rendszert megvalósító igazgatótanács működhet.

Vissza a tetejére

2.4.1. Fióktelepek

Külföldi vállalkozók fióktelep alapításával is végezhetnek vállalkozási tevékenységet Magyarországon. A fióktelep a külföldi vállalkozás elkülönült, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeti egysége, melyet a magyar cégbíróság vesz nyilvántartásba. A külföldi vállalkozás a fióktelepen keresztül jogosult vállalkozási tevékenységet folytatni, ennek során a hatóságokkal és harmadik személyekkel szemben a fióktelep jár el. A fióktelep jogképes, saját cégneve alatt a külföldi vállalkozás javára szerez jogokat és vállal kötelezettségeket.

A fióktelepet be kell jegyeztetni a cégjegyzékbe. A fióktelep képviseletét a fióktelepnél munkaviszonyban foglalkoztatott, illetve oda kirendelt, vagy tartós megbízási jogviszonyban álló, belföldi lakóhellyel rendelkező személyek láthatják el. A fióktelep képviselői és azok közeli hozzátartozói csak akkor köthetnek a fióktelep tevékenységi körébe tartozó ügyleteket, ha a fióktelep létesítéséről szóló okirat vagy a külföldi székhelyű vállalkozás ezt engedélyezi. A külföldi vállalkozás engedélye szükséges akkor is, ha a fióktelep képviseletére jogosult személy a fiókteleppel azonos tevékenységet folytató más gazdálkodó szervezetben részesedést kíván szerezni, ide nem értve a nyilvánosan működő részvénytársaságban történő részvényszerzést.

A fióktelep vállalkozási tevékenységére, belföldi piaci magatartására a belföldi székhelyű vállalkozásokra vonatkozó szabályok irányadók, könyveit a magyar számviteli szabályoknak megfelelően kell vezetnie. A külföldi vállalkozások pénzügyi tevékenységgel foglalkozó fióktelepeire speciális szabályok vonatkoznak. A munkavállalók a külföldi vállalkozással állnak jogviszonyban, a munkáltatói jogokat a külföldi vállalkozás a fióktelepén keresztül gyakorolja.

A külföldi vállalkozás folyamatosan köteles biztosítani a fióktelep működéséhez, a tartozások kiegyenlítéséhez szükséges vagyont. Az EGT-államnak minősülő államban bejegyzett külföldi vállalkozásnak a magyarországi fióktelepe által folytatott vállalkozási tevékenységhez szükséges ingatlan tulajdonának megszerzéséhez nem szükséges engedély. Egyéb esetben engedély szükséges, hacsak nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik vagy viszonosság alapján nincs lehetőség az ingatlan megszerzésére.

A külföldi székhelyű vállalkozás és a fióktelep egyetemlegesen és korlátlanul felel a fióktelep tevékenysége során keletkezett tartozásokért. A tartozások végrehajtása során a külföldi vállalkozás valamennyi belföldön található vagyonára végrehajtás vezethető. A felszámolási eljárás közvetlenül a fiókteleppel szemben is kezdeményezhető, a hitelezők a külföldi vállalkozás ellen megindult felszámolási eljárásban is érvényesíthetik követeléseiket.

A fióktelep a cégnyilvántartásból való törléssel szűnik meg. A fióktelep kérelemre történő törlésének nem feltétele a fióktelep köztartozás-mentessége, a megszüntetésről szóló felhívás közzététele vagy annak bizonyítása, hogy a fióktelepen keresztül folytatott tevékenységgel összefüggésben a  külföldi vállalkozás ellen Magyarországon hatósági vagy bírósági eljárás nincs folyamatban, ha a külföldi vállalkozás székhelye (bejegyzése) szerinti államnak Magyarországgal  nemzetközi szerződése van a polgári és kereskedelmi ügyekre nézve a bírósági joghatóságról és a bírósági határozatok végrehajtásáról, valamint a köztartozások behajtásáról, vagy ha ezeket a kérdéseket európai közösségi jogi szabályozás rendezi.

Vissza a tetejére

2.4.2. Kereskedelmi képviselet

A kereskedelmi képviselet a külföldi vállalkozási jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeti egysége, működését a cégbejegyzést követően kezdheti meg. A kereskedelmi képviselet által végezhető tevékenységek köre a szerződések külföldi vállalkozás nevében történő közvetítésére, előkészítésére, valamint tájékoztatási, reklám- és propagandatevékenység végzésére korlátozódik.

A kereskedelmi képviselet saját nevében profit- vagy más bevételszerzéssel járó vállalkozási tevékenységet nem folytathat, de a külföldi vállalkozás nevében és javára megkötheti a képviselet működtetésével összefüggő szerződéseket.

A kereskedelmi képviseletnél történő munkavállalás esetén ugyanazokat a szabályokat kell alkalmazni, mint a fióktelep esetében.

Vissza a tetejére

2.5. Általános munkajogi szabályok

A munkajogi szabályokat 2012. július 1-től a 2012. évi I. törvény (Munka törvénykönyve) rendezi.

Ami az alakszerűséget illeti a munkaviszonyt létesítő munkaszerződéseket, annak bármiféle módosítását, valamint a munkaviszony megszüntetését írásba kell foglalni. A szerződést magát és a foglalkoztatáshoz kapcsolódó iratokat az adóhatóság valamint a munkaügyi hivatal bármikor megvizsgálhatja.

A munkajogi szabályozás nagyban hasonlít más európai országok munkajogához abban, hogy csak minimális tartalmi követelményeket állapít meg a munkaszerződésre. A munkaszerződések tartama általában határozatlan időre szól. A munkaviszony kezdetén a felek legfeljebb 3, kollektív szerződés esetében 6 hónap időtartamra próbaidőt köthetnek ki.  Határozott időre szóló munkaszerződés kötése is lehetséges, azonban ennek meghosszabbítására a munkáltató jogos gazdasági érdekének fennállása esetén kerülhet sor és az időtartama a szerződés meghosszabbításával együtt sem lépheti túl az 5 évet. A határozott idejű munkaviszony megszűnésétől számított 6 hónapon belül ismét határozott idejű munkaviszonyt létesíteni csak munkáltatói jogos érdek fennállása esetén lehetséges. Határozott időre szóló munkaszerződést további határozott időre való meghosszabbítása esetén az illetékes munkaügyi bíróság azt határozatlan időre szólónak nyilváníthatja.

A munkaviszony megszüntetése általában a felek közös megegyezésén vagy az egyik fél egyoldalú felmondásán alapul. A munkáltatói felmondást indokolni kell és az indoklásnak valósnak és okszerűnek kell lennie. A munkavállaló munkaviszonyát felmondással indokolás nélkül is megszüntetheti. Azonnali hatályú felmondás esetén mind a munkavállalónak, mind a munkáltatónak alapos és igazolt indokokkal kell szolgálnia. Kiemelendő, hogy a munkavállaló számára 30 napos jogvesztő határidő áll nyitva jogorvoslatra, ha úgy véli, hogy a felmondás, vagy az azonnali hatályú felmondás indokolása jogellenes. A szakszervezetek szerepe védeni és képviselni a munkavállalók törvényes jogait és érdekeit. Ezek a szervezetek lényegében csak a közszektorban erősek: állami vasút, tömegközlekedési társaságok, egészségügyi dolgozók stb.

Habár a jog biztosítja a részmunkaidős foglalkoztatást és a távmunkavégzést (otthoni iroda) ezek a módszerek még nem alkalmazottak széles körben. A hagyományos munkaidő heti 40 óra hétfőtől péntekig. A munkaidő feltételeit (mint például a felső határt) valamint a túlóráért járó többletdíjazás számítását a jogszabály szigorúan rendezi.

Az éves fizetett alapszabadság 20 munkanap, ami a munkavállaló életkorával együtt sávosan növekszik legfeljebb 30 napig. A terhes illetve a szülő nőket 24 hét szülési szabadság illeti meg. A gyermekgondozási segély fő szabály (azaz egy egészséges gyermek) esetén legfeljebb a gyermek harmadik évének betöltéséig jár. A munkajog védelemben részesíti a szülési szabadságon lévő, valamint a gyermekgondozási segélyben részesülő anyákat a munkaviszony rendes felmondása ellen. Az öregségi teljes nyugdíjra jogosító korhatár 65 év.

Vissza a tetejére

2.6. Külföldiek foglalkoztatására vonatkozó szabályok

Néhány kivételtől eltekintve a külföldieknek munkavállalási engedélyre van szükségük, amennyiben Magyarországon kívánnak munkát vállalni. A munkavállalási engedéllyel kapcsolatban először azt kell megvizsgálni, hogy a munkavállaló valamely EU-tagállam állampolgára-e vagy harmadik országé.

Harmadik országbeli állampolgárok foglalkoztatása (nem-EU-tagállam állampolgárai)
Harmadik országok állampolgárainak foglalkoztatásához – néhány speciális kivétellel – a 2014. január 1-től hatályos  rendelkezések alapján a tartózkodási engedély, ha a tartózkodás foglalkoztatási jogviszony létesítésére irányul, összevont engedélyezési eljárásban kerül kiadásra és így külön munkavállalási engedélyt nem kell igényelni. Amennyiben a foglalkoztatás nem tartozik a vonatkozó rendelkezés hatálya alá, a munkavállaló munkavállalási engedély alapján foglalkoztatható.

Az egyéni munkavállalási engedély, illetve az összevont engedély általában legfeljebb 2 évre adható azzal, hogy legfeljebb további 2 évvel meghosszabbítható. Hivatalosan a munkavállaló igényli az engedélyt, de először a munkáltatónak kell igazolnia, hogy megpróbálta a kérdéses beosztást belföldi munkavállalókkal betölteni a munkaügyi központ által. Ezt követően a foglalkoztató az engedély iránt kérelmet nyújt be a munkavállaló személyes adatait és szakképzettségét is tartalmazó hiteles iratokkal. A külföldi munkavállalók tekintetében szigorú bejelentési előírások vonatkoznak a foglalkoztatókra.

Bizonyos esetekben a szabályozás a munkaerőpiaci helyzet vizsgálata nélkül is megengedi harmadik országbeli állampolgároknak az engedély megadását. Ezek az esetek többek között, de nem kizárólagosan, a kulcsszemélyzetként történő foglalkoztatás egy Magyarországon alapított külföldi érdekeltségű vállalkozásban, vagy amikor egy többségi külföldi tulajdonban lévő gazdasági társaság külföldi munkavállalóinak létszáma nem haladja meg a teljes foglalkoztatási létszám 5 százalékát.

Más esetekben lehetséges harmadik országbeli állampolgárok foglalkoztatása csupán formális bejelentéssel és munkavállalási engedély nélkül. Csak egyidejű bejelentéssel lehet munkát végezni például a fióktelepek és külföldi cégek képviseleti irodáinak vezetőjeként, vagy külföldi részesedéssel rendelkező gazdasági társaság vezető tisztségviselőjeként, felügyelő bizottsági tagjaként. A foglalkoztató felelős a megfelelő bejelentésért és a külföldiek munkavállalási engedély nélkül való foglalkoztatásának feltételeit igazoló pontos dokumentációért.

A megfelelő, tartózkodásra jogosító vízum alapján a Magyarországon foglalkoztatott külföldi állampolgárok, amennyiben nem összevont engedélyezési eljárás lefolytatását igénylik, kötelesek tartózkodási engedélyt igényelni a Bevándorlási és Állampolgársági Hivataltól.

Nem-EU-állampolgárok tényleges munkájukat Magyarországon csak valamennyi, magyarországi foglalkoztatásukhoz szükséges engedély és dokumentum megszerzése után kezdhetik meg.

EU-tagállamok állampolgárainak foglalkoztatása
Általánosságban 2009. január 1-jétől az EU-állampolgárok és családtagjaik munkavállalási engedély nélkül vállalhatnak munkát Magyarországon. A foglalkoztató az általános szabályok szerint köteles bejelenteni az EU-állampolgárok foglalkoztatási adatait a munkaügyi központnak. A munkaügyi központ  statisztikai célokból nyilvántartást vezet a bejelentett adatokról.

Nincs szükségük tartózkodási engedélyre azoknak az EU állampolgároknak, akik munkavállalás céljából három hónapnál hosszabb időt kívánnak az országban tölteni, mindazonáltal kötelesek a meghosszabbított tartózkodás adatait bejelenteni a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalnak és tartózkodási kártyát igényelni.

Nem-EU-állampolgárok tényleges munkájukat Magyarországon csak valamennyi, magyarországi foglalkoztatásukhoz szükséges engedély és dokumentum megszerzése után kezdhetik meg.

EU-tagállamok állampolgárainak foglalkoztatása
Általánosságban 2009. január 1-jétől az EU-állampolgárok és családtagjaik munkavállalási engedély nélkül vállalhatnak munkát Magyarországon. A foglalkoztató az általános szabályok szerint köteles bejelenteni az EU-állampolgárok foglalkoztatási adatait a munkaügyi központnak. A munkaügyi központ  statisztikai célokból nyilvántartást vezet a bejelentett adatokról.

Nincs szükségük tartózkodási engedélyre azoknak az EU-állampolgároknak, akik munkavállalás céljából három hónapnál hosszabb időt kívánnak az országban tölteni, mindazonáltal kötelesek a meghosszabbított tartózkodás adatait bejelenteni a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalnak és tartózkodási kártyát igényelni.

Vissza a tetejére
Kiadvány letöltése
RSM DTM Hungary Zrt.
E: Az email cím megtekintéshéze kapcsolja be a Javascriptet a böngészőjében
T: +36 1 886 3701
www.rsmdtm.hu
Szűcs és Társai • ügyvédi társulás
T: +36 1 886 3700
www.szucsandpartners.hu